Pharmaceutisch-medicinische Botanik, oder Beschreibung und Abbildung aller in der k.k. österrreichischen Pharmacopoe vom Jahre 1820 vorkommenden Arzneypflanzen... I-II. Bände [egybekötve].

Wien, 1828-1829. Gedruckt bey Ferdinand Ullrich.
(5)+216 lev.+249 színes t. (részben kihajt.)
Egyetlen kiadás. A magyar vonatkozású botanikai irodalom egyik kimagasló, monumentális darabja. Mintegy 250, kézzel színezett kőnyomatával a leghíresebb hasonló műnek, Kitaibel sorozatának méltó párja. A szerző: A felvidéki származású Wágner Dániel (1800-1890) a pesti egyetemen szerzett gyógyszerészi oklevelet, majd Bécsben a magyarok közül elsőként nyerte el a vegyészdoktori címet. Hazatérve Pozsonyban bérbe vette a Vörös Rákhoz címzett gyógyszertárat, ott működött 1826-tól 1831-ig. Ezután Pestre költözött, és 1833-ban "gyógyszerészeti és chemiai laboratórium", valamint gyógyszertár megnyitására kért engedélyt. A Magyarország Nádorához címzett patikát 1834-ben nyitotta meg. Gyógyszertárának laboratóriumából fejlesztette ki az első pesti vegyészeti gyárat, mely később Hungária Vegyiművek néven működött tovább. Tudományos munkássága is gyógyszerész voltával függ össze. Az arzénmérgezések kimutatására szolgáló egyik eljárást tökéletesítette, és mesterséges ásványvizek összeállításával is kísérletezett. 1848-ban egészségügyi tanácsos és a gyógyszerészeti ügyek előadója volt, fontos szerepe volt a puskapor- és robbanószergyártás tökéletesítésében is. A kormány legfőbb gyógyszerészeként megkísérelte képzésüket az orvosok képzési színvonalára emelni. Hazánkban ő honosította meg a törvényszéki kémiai elemzéseket. A Természettudományi Társulat alapító tagja volt. A mű: A szerző pozsonyi tartózkodása idején született meg a magyar gyógynövény-irodalom legjelentősebb alkotása. Ilyen monumentális munka nem jöhetett volna létre mecénások nélkül, megjelenését az uralkodó és János főherceg is támogatta, a címlapot követő levélen olvasható köszönetnyilvánítás pedig Andreas Joseph Stifft bárónak szól. Az előszó ismerteti a mű felépítését. Az Ignaz Strenzl rajzai nyomán készült, kézzel színezett kőnyomatokat a szerző szakszerű leírásai kísérik. Wágner művét nem díszalbumnak szánta, a legfontosabb szempont a gyakorlatban való alkalmazhatóság volt. Minden növénynek a magyar, latin és a német mellett megadta az olasz és a szláv nevét is, így az osztrák birodalom szinte egész területén használhatták. A pontos növénytani leírás mellett az egyes fajták gyógyászati jelentőségét, kémiai jellemzőit és előfordulási helyeit is tárgyalja. A munka két változatban is megjelent. Az olcsóbb variáns lapjai színezetlenek maradtak. A jóval drágább luxuspéldányok (darabunk is ezek egyike) képeit kézzel színezték. A kőnyomatok teljes élethűsége és gyönyörű színezésük még tovább emeli a munka becsét. Tudomásunk szerint hazai árverésen még soha nem fordult elő.
Restaurált, korabeli félbőr-kötésben. Restored contemporary half leather. Nissen 2091.; Makkai-Horváth: 0

119. árverés - 11. tétel < >

119. árverés - 11. tétel
< >