125. árverés - 44. tétel
(Pázmány Péter) Pazmany Peter
Isteni igazsagra vezerleo kalauz. Mellyet írt, ~ iesuitak rendin valo tanito.
|
| Posonban, 1613. (typ. archiepiscopalis.) |
| (24)+816+LVI+126p. |
| Pázmány fő művének, a magyar barokk irodalom egyik legjelentősebb munkájának első kiadása. Túlzás nélkül állítható, hogy megjelenése a magyar művelődéstörténet és a magyar nyelv fejlődésének fontos mérföldköve volt. A magyar ellenreformáció legnagyobb alakja a kezdetektől fogva aktívan részt vett a hitvitákban. E munkája a katolikus hitvédelem szintézise, amelyben az addigi tapasztalatokat összegezve tételesen cáfolja az "új hitfaragó atyafiak" álláspontját. Teológiai értékét és érvrendszerének színvonalát mutatja az is, hogy protestáns részről átfogó, érdemi válasz nem érkezett rá. A mű három részre osztva tizennégy könyvben foglalja rendszerbe a katolikus egyház hittételeit, amelyekhez appendixként csatlakozik — a már korábban megjelent "Alvinczi Péter uramhoz iratott öt szép levél" átdolgozott kiadásaként — az "Egy tudakozo praedikator nevevel iratott eot level", valamint az 1612-ben Joannes Jemicius álnév alatt megjelent latin vitairat, a "Logi alogi...". A címlap szövegét rézmetszetű keret díszíti, melyen a Patrona Hungariae és magyar szentek képei, valamint a magyar címer láthatók. "P. I." monogrammal jelölt készítője ismeretlen. |
| Korabeli bőrkötésben. A gerincen sérülésekkel. Slightly worn contemporary leather. Spine damaged. Poss.: A címlapon Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem kisebbik fiának tulajdonosi bejegyzésével "Ex libris Pauli Rakoczy D. F. V. Anno 1618." Habár apja és bátyja (aki később I. Rákóczi Györgyként Erdély fejedelme lett) is protestánsok voltak, de Pál mostohaanyja, Telegdi Borbála révén katolikus lett. Ez megmagyarázza, hogyan kerülhetett a kötet a birtokába. RMNy 1059.; RMK I 443. |
|
|
|
|
