135. árverés - 166. tétel
Bornemisza Péter
Harmadic resze az evangeliomokbol es az epistolakbol valo tanusagoknac. Mellyeket az keresztyeneknec Gyülekezetibe szoktac predikalni minden ünnep nap. Kit az Wr Iesusnac Lelke altal az együgyü keresztyeneknec iduösseges epületyekre ira ~.
|
| Sempteröl, 1575. (typ. Bornemisza) |
| (657)+308 lev. |
| A híres evangélikus postilláskönyv-sorozat harmadik darabja. A teljes egyházi évet felölelő öt kötet 1573 és 1577 között jelent meg. A szerző kora hazai protestantizmusának talán legjelentősebb, legnagyobb hatású, de mindenképpen legérdekesebb, legsokoldalúbb egyénisége. Teológiai munkássága, a magyar irodalmi nyelv kialakulásában betöltött szerepe és nyomdászati tevékenysége a magyar művelődéstörténet kiemelkedő alakjává emelik. Tanulmányait külföldi egyetemeken folytatta, Wittenbergben Melanchton tanítványa volt. Bécsi diákként adta ki Szophoklész Élektrájának átdolgozott fordítását 1558-ban. A Balassa család udvari lelkésze lett, Balassa János zólyomi várában Balassi Bálint nevelőjeként is működött, később a Mátyusföld superintendenseként szolgált. Szenvedélyes hitvitázó volt, a katolikus Telegdi Miklóssal folytatott polémiájának több mű őrzi nyomát. Az először 1578-ban, a negyedik postillakötet függelékeként, majd a következő évben önállóan is napvilágot látott Ördögi kísértetek miatt egyházi bíróság elé állították, börtönben is ült. A császár személyét, több főurat és a katolikus egyházat is sértő írás miatt addigi pártfogója, Julius Salm gróf is elfordult tőle, ezért Balassa István detrekői várába költözött. A postillák negyedrét alakú kiadásához a kor másik jelentős prédikátor-nyomdászával, Huszár Gállal (akivel még Bécsben ismerkedett meg) közösen kezdtek hozzá, a Komjátiban működő nyomdában, az első kötet vége azonban már Semptén készült el. Bornemisza önállóvá válása után itt folytatta a munkát, majd az üldözés elől menekülve a biztonságosabb Detrekőn fejezte be az ötödik kötetet. Halála után egyik nyomdászlegénye, Mantskovit Bálint vezette tovább a műhelyt, amelynek egyik legjelentősebb teljesítménye a Vizsolyi Biblia kinyomtatása volt. |
| Restaurált, XVIII. századi bőrkötésben, zárókapcsokkal. Számos levele javítva, néhány felső sarka pótolva. Néhány levél enyhén foltos. |
|
| RMNy 362.; RMK I 119. |
|
|
