|
| Ez a rendkívül ritka érdemkereszt és a hozzá tartozó oklevél minden szempontból különleges emléke az 1848-49-es szabadságharc legutolsó fejezetének, Johann Kempen felemelkedésének és Julius von Haynau táborszernagy bukásának. Johann Franz Kempen von Fichtenstamm 1809-től volt aktív katonatiszt. 50 évesen (1843) lett vezérőrnagy és hadosztályparancsnok. 1848-ban Jellacsics egyik hadosztályának parancsnokaként vett részt a pákozdi, majd a schwechati csatában. November 5-én altábornagyi rangot kapott és december második felében kinevezték a pozsonyi cs. kir. katonai kerület élére. Haynau fővezérsége idején Buda és Pest katonai parancsnoka volt. A császár 1849 végén bízta meg a birodalmi csendőrség megszervezésével. 1851-ben annak vezetője és Bécs katonai kormányzója, 1852-től a legfelsőbb rendőri hivatal (Oberste Polizeibehörde) vezetője volt. Az 1859. évi solferinoi vereség után, a Bach-rendszer bukása az ő karrierjének is véget vetett. Kempen több magyar nagyvárosnak (Pest-Buda, Debrecen, Kecskemét, Szeged, stb.) volt díszpolgára, illetve néhánynak még ma is az. Julius Haynau táborszernagy, a magyarországi III. hadsereg főparancsnokának helyzete 1850 első hónapjaira némileg bizonytalanná vált, a császár nevében egyre gyakrabban kapott egymásnak ellentmondó utasításokat. Ezért Haynau saját hatáskörén belül felülbírált olyan döntéseket, amelyekben magát tartotta illetékesnek. 1850. július 4-én önhatalmúlag megkegyelmezett 34 halálraítéltnek, köztük 23 olyan képviselőnek, akik a vád szerint részt vettek az uralkodóház 1849. április 14-i trónfosztásában. Ezzel az amnesztiával azonban a táborszernagy — tudtán kívül — a császár elképzeléseinek szegült ellen. Ferenc József azonnal menesztette is hűséges tábornokát. A levél az érdemkereszttel Haynau főparancsnokságának egyik utolsó tárgyi emléke. 1850. július 11-én, miközben lezárta folyamatban lévő ügyeit, és hadseregparancsban elbúcsúzott katonáitól, a táborszernagy még fontosnak tartotta, hogy megírja ezt a levelét. Ragaszkodott ahhoz, hogy egyik legmegbízhatóbb tábornokának, Johann Kempennek személyesen küldje el kitüntetését. A dokumentumhoz tartozó műtárgy, a Katonai Érdemkereszt első típusának (1850) leírása: Vörös zománccal szegélyezett ezüst kereszt, középső medalionjában VERDIENST (érdem/szolgálat) felirattal. Az 1848-49-es első érdemkereszteknek csak előoldala volt, mivel azt olyan egyenruhákon is viselték (pl. dragonyos mellpáncélon) ahol egy zománcozott hátoldal mindenképpen sérült volna. A későbbi érdemkereszt típusokhoz képest az első széria hihetetlenül ritkának számít. Ezeket az ezüst kereszteket a kitüntetett elhalálozása után a hadügyminisztériumnak vissza kellett küldeni (1849/Nr.18/blg.6). Ez a katonai kitüntetések esetében szokatlan eljárás is jól mutatja, milyen átfogó takarékossági intézkedések jellemezték Ferenc József uralkodásának államcsőd által fenyegetett első éveit. (Ugyanez az előírás érvényesült pl. a Katonai Mária Terézia Rend esetében is.) A későbbi típusok megjelenésével az első széria keresztjeit lecserélték, ezeket a darabokat és a már visszaszolgáltatott kereszteket beolvasztották. A katonai érdemkereszt (Militär-Verdienstkreuz, röviden MVK) kitüntetést Ferenc József 1849. október 22-én, utólagosan alapította az 1848-49-es évek eseményei és hadjáratai során az uralkodó legmagasabb elismerését kiérdemelt katonatisztek számára. Adományozását nem kísérte oklevél, a kitüntetettet felterjesztő parancsnoka értesítette az uralkodó jóváhagyó döntéséről, s ezzel egyidejűleg — vagy rövidesen — megküldte számára magát az érdemkeresztet is. Kempent bizonyosan Haynau terjesztette fel erre a kitüntetésre. Elnyeréséről (a vizsgált levél alapján) először 1850. július 5-én, főparancsnokságának utolsó napján a táborszernagy maga tájékoztatta egykori alárendeltjét. Az altábornagy megfelelt az érdemkereszt alapító okiratában szereplő valamennyi feltételnek (kiváló helyzetfelismerés, személyes bátorság, elszántság, szorgalom), ezért az elsők közt vehette át érdemkeresztjét Bécsben, 1850. július 16-án. Kelt: Pesti főhadiszállás 1850. július 11. (Tipold Tamás leírása alapján) |
|
|
|
|
|
