135. árverés - 7. tétel
Szent Biblia, az az Istennec O es Wy testamentumanac prophétác es apostoloc által meg iratott szent könyuei. Magyar nyelwre fordittatott egészlen és wijonnan Az Istennec Magyar országban való Anya szent Egyházánac épülésére
|
Visolban, 1590. Nyomtattatott Mantskovit Balint altal. |
(8)+686+(1)+275+118 lev. Hiányzik 236 levél: az Ószövetség első részének eleje: ):(8, A6-R6, S1-5, T1, Pp6=(8)+1-107., 109., 228. lev., valamint az Újszövetség vége: Vv5-6, Xx6-Zz6, AAa6-Ppp6 QQq8=119-236. lev., a kihajtható nemzedékrendi táblázat és egy |
A "Vizsolyi Biblia" a magyar művelődés-, nyomdászat- és egyháztörténet mérföldkövének tekinthető, első teljes magyar bibliafordítás. Károli Gáspár 1563-tól haláláig Göncön működött lelkészként. A munkában legalább három segítőtársa volt, de az Újtestamentumot valószínűleg teljesen egyedül fordította. A szöveget terjedelmes magyarázó és utaló széljegyzetek kísérik. A Károli-féle fordítás többé-kevésbé átdolgozott kiadásai évszázadokon keresztül a legolvasottabb magyar könyvek közé tartoztak és a magyar nyelv alakulásában is igen jelentős szerepet játszottak. Erdős Károly a Károlyi emlékkönyvben (1940) közölt tanulmányában 293 teljes vagy részbeni kiadását ismerteti. A feltehetően lengyel származású Mantskovit Bálint (latinosan Valentinus Farinola) Bornemissza Péter műhelyében dolgozott, majd annak halála után Galgócra költözött a mester hátrahagyott készletével. Itt jelentős felszereléssel gyarapodott, és részben már megjelentek azok az új betűk, amelyekkel később a Bibliát nyomtatták. A kiadás fő támogatói kezdetben Mágocsy Gáspár és András, majd haláluk után Rákóczi Zsigmond voltak. Németországból hozattak betűket, Lengyelországból pedig a papírt. A nyomtatás másfél évet vett igénybe, 1590. július 20-án fejeződött be. Ehhez feltehetően négy sajtóra volt szükség, amellyel Vizsoly az akkori magyar műhelyek közül kimagaslott. A könyv terjedelme 603 ív; ez a XVI. század legnagyobb hazai nyomdászati teljesítménye. Példányszámát a szakirodalom 700-800-ra becsüli. 1592 elején Károli hagyatékában 20 biblia szerepelt. Bár viszonylag sok példánya maradt fenn, népszerűsége miatt ezek többsége nagyon hiányos. |
Fűzés nélkül, modern vászondobozban. Számos levélen kisebb-nagyobb hiánnyal. Nagyobb mértékben csonkult a két meglévő címlap is (alsó-külső sarok), ugyanebben a részben a D5-6 levél (mindkettő 162. levélszámozással ellátva) jelentős része hiányzik. |
|
RMNy 652.; RMK I 236. |
|
|