Titulus in libellum sancti — martyris et episcopi Partine(n)sis ecclesie provinciae grecorum co(n)tinens in se revelatio(n)es divinas... de p(ri)ncipio mu(n)di et eradicat(i)one varioru(m) regnorum atq(ue) ultimi regis romanoru(m) gestis et futuro triu(m)pho in Turcos atq(ue) deliberat(i)one (christ)iano(rum)... —Tractatus sup(er) Methodium

(Memmingen, 1499k. Albrecht Kune.)
(76)p.
A magyar vonatkozású ősnyomtatvány Methodius jóslatait és Aytinger ehhez fűzött traktátusait tartalmazza. A Kr. u. 312-ben mártíromságot szenvedett püspök látomásait az augsburgi szerzetes fordította le. Kommentárjaiban az ókori jövendöléseket a keresztények és törökök közötti háborúkra alkalmazta. Magyar szempontból különleges érdekességgel bír a 37. levélen olvasható értekezés, amely a magyarok és hunok királyát nevezi meg, mint aki csodálatos módon megszabadítja a kereszténységet a török veszedelemtől, és visszahódítja a keleti egyházat. A szöveg több tekintetben hasonlít a Tractatus quidam de turcis című munkára (lásd 88. árverésünk 156. tételét), amelynek némely helyét szó szerint átveszi. Míg azonban ott a jóslatot Mátyásra alkalmazták, addig itt Aytinger II. Ulászlóra vonatkoztatta azt. A jövendölés ugyanis szól egy háromszögletű kőről, amely "sziklaként szegletkővé leszen, s keménysége teszi alkalmassá felfoghatatlan módon a feladatára". A próféciát értelmezve Aytinger kétségtelennek tartja, hogy a magyarok jelenlegi királyáról van szó, aki Mátyás örökébe lépve háromszorosan, tudniillik lengyel, cseh és magyar királlyá lett, így joggal lehet háromszögletű kőnek nevezni. A motívum ismeretségét jelzi, hogy a Tractatus nyomán Laskai Osvát is felhasználta a Gemma fidei 33., török veszélyről szóló prédikációjában. A munka népszerűségét bizonyítja, hogy csupán három évvel első kiadása után immár harmadszor látott napvilágot.
Korabeli pergamenkötésben. Contemporary vellum binding. Apponyi: 39.; CIH 2268.; H* 11119.; GW M 23067.

103. árverés - 119. tétel < >

103. árverés - 119. tétel
< >