Hozzá: A cikk kis mértékben átszerkesztett, teljesebb változata. Feltehetően Dessewffy József gróf (1771-1843) kézírása. A Dessewffy által alapított és szerkesztett Felső Magyarországi Minerva 1825. II. negyedévi számában megjelent cikk Nagylaki Jaksics Gergely oroszországi útjának rövid leírását és a kaukázusi magyaroknál tett látogatásának élményeit tartalmazza (a címben említett második, Szabó Nazárius által megtett útról csak tartalmi összefoglalás és egy utalás olvasható). Perecsényi Nagy László — mindkét utazóval személyes ismeretségben lévén — szóbeli közlésük után ír útjukról. Az első, Nagylaki Jaksics (helyesebben Lefter) Gergely 1804-ben indult el a magyarok eredetének kutatására. Szentpéterváron megismerkedett egy Orlay nevű magyarral, akivel együtt bejárta Szibériát és a Kaukázust. Itt Jaksics szerint perzsákkal és mongolokkal keverve 7 millió magyar lakott, akik nyelvükben, szokásaikban és viseletükben teljesen egyeznek az itthoniakkal. Láttak "Pártás és főkötős sudar magyar tündéreket" is. Az ottani magyar fejedelem, Irrédi pedig magyarul társalgott velük. Perecsényi Nagy László közli még azt a Kaukázusi Miatyánkot is, amelyet Jaksics állítólag a keleti magyaroknál jegyzett le és saját szavai szerint "a Kaukázus vidéki keresztény tatár nyelven van". Erről első pillantásra is látható, hogy elferdített magyar szavakkal állunk szemben ("Minink Atye ki da tegeken. Volgaltess tinin lemet" stb). Hamar kiderült, hogy Jaksics szélhámos, leírása pedig koholmány. 7 levél, 12 beírt oldal.

108. árverés - 168. tétel < >

108. árverés - 168. tétel
< >