111. árverés - 114. tétel
(Kossuth Lajos?)
A' pecsovicsok utolsó fortélya
|
| Váczon, (1848.) Somogyi és Lukáts ny. |
| 54p. |
| Az 1848 márciusában született pamflet ismeretlen, Kossuth-párti szerzője Széchenyi ugyanebben az évben megjelent "Javaslat"-át (lásd 116. tételünket) támadja. A pecsovics kifejezés gróf Festetich Rudolf szekszárdi tiszttartója, Pecsovics Ferenc nevéből ered. Eredetileg a konzervatív, reakciós pejoratív szinonimája volt. Ekkorra gyakorlatilag mindenki megkapta a jelzőt, aki Kossuth ellenfelének számított. Így lett a szerző szerint a pecsovicsok "láthatatlan vezére" Széchenyi István. A Hóman — Szekfű-féle "Magyar történet"-ben ez olvasható: "Széchenyi e hatalmas koncepciójával szemben alig tudott többé megállani Kossuth vukovár–fiumei vasútterve, a vármegyék pótutasításokban egymásután elállottak tőle, s ő haragját nagy ellenfelével szemben névtelen röpirat, A pecsovicsok utolsó fortélya kiadásával öntötte ki". Viszota Gyula háromkötetes munkájában (Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal. Bp., 1928-1930. 2. CCCII-CCCIXp.) egyértelműen Kossuthnak tulajdonítja a röpiratot: "A röpirat névtelenül jelent meg 1848 március havában, közvetlenül a sajtó felszabadulása után, de egyrészt a tények és legapróbb körülmények részletes ismerete, másrészt a röpirat erőteljes stílusa, szerkesztésmódja, az egyéb műveiből átvett részletek Kossuth szerzősége mellett bizonyítanak. Lehet, hogy a sajtó alá rendezésnél és minden bizonnyal a nyomdai munkálatoknál segítségére volt leghűségesebb tanítványa, Gyurmán Adolf...". Ha Kossuth szerzősége nem is vehető teljesen biztosra, a röpirat mindenképpen érdekes és páratlanul ritka dokumentuma a Kossuth — Széchenyi-vitának, valamint 1848 nyomdászatának. Tudomásunk szerint árverésen eddig soha nem bukkant fel. |
| Korabeli papírborítóban. Contemporary paper. Szentkirályi: P-30. |
|
|
|
|
