114. árverés - 334. tétel
(Torkos József)
Uj Zengedező Mennyei Kar, Az-az régi és ujonnan szereztetett, válogatott, Isteni Ditséreteket, és lelki Énekeket magában foglaló, szép rendbe vétetett Graduál, Melly, Az Istennek ditséretire, az Híveknek serkentésekre, és vigasztalásokra, egynéhány Imádságokkal együtt ki-botsáttatott
|
| Frankofurtumban [Győr], 1743. [Streibig ny.]. |
| 1t. (rézmetszetű címkép)+(10)+994+(24)+28p. |
| Hozzákötve: Szent Dávid királynak, és prófétának száz-ötven 'Soltári, A' Frantziai Nóták 's Versek szerént Magyar Versekre fordittattak 's rendeltettek, Szentzi Mólnár Albert által Frankofurtumban [Győr], 1743. [Streibig ny.] (4)+420+(8)p. Hozzákötve: A' mi Urunk Jézus Kristus' Kén-szenvedésének Historiája, Jeremiás Prófétának Siralmival és Imádságával, és Jerusálem veszedelmének Historiájával együtt (Győr, 1743. Streibig.) 48p. Kiadói colligatum. Bibliográfiailag ismeretlen, hamis nyomdahelyű kiadás. A XVIII. századi hazai könyvkultúra érdekes fejezetét alkotják a koholt vagy hamis nyomdahellyel megjelent kiadványok. Legnagyobbrészt a korlátozott lehetőségekkel működő protestáns felekezetek éltek ezzel a módszerrel, kikerülve ezzel — az egyébként gyakorlatban nem túl szigorú - cenzúrát, és a külföldről behozott könyvekre vonatkozó revíziót egyaránt. II. József türelmi rendeletének megjelenése után már egyes kiadásokon valós impresszum szerepel, gyakran azonban a jobb értékesíthetőség reményében, továbbra is a jól megszokott, hamis jelzés került a címlapra. A XVIII. században a magyar nyelvet használó evangélikus hívők körében szinte kizárólagos helyet foglalt el a "Zengedező mennyei kar", majd kibővített változata, az "Új zengedező mennyei kar" című, a legalapvetőbb, a mindennapi hitgyakorláshoz szükséges szövegekkel bővített énekeskönyv. 1711 és 1771 közöttről 19 azonosított kiadásuk ismert, és valamennyire jellemző, hogy hamis helynevet tüntet fel kiadási helyként, sőt néha az évszám sem valós. Ács Mihály alapműve első alkalommal 1696-ban jelent meg Lőcsén. Torkos József soproni lelkész bővítéseivel először 1743-ban látott napvilágot, ugyanezzel a frankfurti megjelenési hellyel, két címlapváltozatban. Az egyik felirata szerint a kötet Kőszegen találtatik Ludvig Jánosnál, a másik Győrött Müller Jakabnál. Példányunkon ilyen megjelölés nem olvasható, és címlapjának betűtípusai is eltérnek a két eddig ismert kiadásétól. Bár a címképmetszet eddig csupán Sopronban tűnt fel, és a címbetűk is egyeznek az ottani, 1750-es kiadások típusaival, a nyomdai készlet minden eleme mégis csak Győrben lelhető fel teljes egészében. Ecsedy Juditnak a koholt nyomdahelyű köteteket feldolgozó bibliográfiája csupán a zsoltároskönyvet ismeri. Mindkét mű valamennyi kiadásából nagyon kevés (gyakran csupán egyetlen) példány maradt fenn. A folytonos használat során a kötetek a szó szoros értelmében elvástak, és minden bizonnyal a ránk maradt kiadások is megritkultak. |
| Korabeli bőrkötésben. Az egyik zárókapocs hiányzik. A mintegy 10 cm-es gerincszélesség dacára könnyen nyíló, máig forgatható kötet. Ecsedy: Titkos nyomdahelyű 0, 60. |
|
|
|
|
