Az Apafi Mihály által neki ígért Zsunk birtokáért (lásd árverésünk következő tételét) Naláczi a jelenlegi tulajdonosnak, Szalánczi Krisztinának, bolgárfalvai Sebesi Miklós özvegyének, Paskó Kristóf feleségének kétezer forintot volt köteles fizetni. A pénzt a káptalannál helyezték el. Az okirat magában foglalja Szalánczi Mihályfalván, 1668. IX. 23-án kelt magyar nyelvű, a káptalannak szóló megbízólevelének szövegét (mely szerint embereinek fizessék ki az összeget), valamint Csakan Péter, Szabó István és a gyulafehérvári Miklósi Péter nyugtáját arról, hogy "captalan uraimék" — azaz Beszerményi István és Gyarmati István — kezéből átvették a pénzt. Mivel a megbízottak nem tudtak írni, az eredeti nyugtát lugosi Pap István, Fehér vármegye egyik albírója jegyezte le. Az egyik legrégebbi magyarországi káptalan hiteleshelyi tevékenységét az 1556. évi szekularizáció megszüntette. Ezt követően az erdélyi fejedelmi levéltár szintjére emelkedett, a székesegyház déli tornyának földszinti helyiségében, illetve a sekrestye fölötti emeleti helyiségben, a conservatoriumban őrzött anyag gondozására pedig requisitorokat (levélkeresőket) nevezett ki a fejedelem. 2 levél, 4 beírt oldal. A káptalan papírfelzetes viaszpecsétjével. Kelt: (Gyulafehérvár), 1668. XII. 8.

131. árverés - 114. tétel < >